Édi magyar nyelvcsi

Manapság divatos magyar nyelvünk sok szavát rövidíteni és becézni is.

Az eddig keletkezett "i" betűs végződéssel ellátott szavak már természetesek, mint például csoki, fagyi, suli. De mára elterjedt az úgynevezett édi nyelvhasználat, amit a tinédzsereknek illetve a "plázacicáknak" tulajdonítanak.

Mivel szóban használunk szlenget, elkerülhetetlen, hogy írásban is megjelenjen, főleg mivel az internetes kommunikáció beszédközeli.

Sok mindenkit zavar MSN-en, illetve bármilyen kommunikációban a neten ha ilyen szavak jelennek meg: szivcsi (szívesen), puszcsi, telcsi, talcsi, kajcsi... Ez a fajta beszédstílus a férfiakat nagyon zavarja, de azon anyukákat is, akik úgy érzik tolmács kell ahhoz, hogy megértsék lányuk beszédét. :)

Vajon meghonosodnak majd idővel a "cuki" kifejezések? Abból látszik szerintem, hogy megállíthatatlan a folyamat, hogy a komoly, üzleti világban dolgozó emberektől többször hallottam a tali, prezi szavakat. Másik bizonyíték pedig, hogy olyan szavaknak is megjelentek ilyen becézett alakjai, amikhez egyáltalán nem is passzol: öngyi, depi.

Rövidítések fajtái:

• Fonetikus: asszem, teccik, lécci
• Mozaikszó: JÉ - jó éjt
• Betűkihagyás: am - amúgy, sztem - szerintem
• Karakterekkel: mind1, jó8, lát6lak
• Becézés: ari,tali, üzi, telcsi, bizti, bocsi, Kari
  
• Túlbecézett: köszcsi, puszcsi, bocsika, Kari ajcsi

Kis Ádám stand up comedy-s is kifejtette véleményét e témáról:
"-Mi a vélcsid az új szemcsimről?" - kérdezte egy lány.
Amire a válasz: "-Szarcsi, foscsi!"

A hálózat kommunikációs műfajai

A hálózat új és sokféle lehetőségeket nyújt a kommunikációra, információt adhat át és üzenetet válthat bárki egyénileg és kollektív formában is. Kortól, nemtől, vallástól… függetlenül a társadalom minden tagja bekapcsolódhat valamilyen virtuális kommunikációba.

- Honlap

Ez a legnyilvánosabb műfaj. A nyelvi és tartalmi ellenőrzést a publikáló felhasználó és a nyilvánosság végzi. A honlapra az a jellemzőbb, hogy egyirányú, interaktivitást nem igényel. Hipertext szöveg található rajta, ami azt a lehetőséget nyújtja a felhasználónak, hogy a hivatkozások nyomán eldöntheti, hogy mely szövegrészeket olvassa el. Tehát az olvasás többé már nem lineáris.

- Levelezőlisták

Lehet nyilvános, aminek bárki a tagja lehet, illetve lehet zárt is. A zárt levelezőlistára jellemzőek a csoportnyelvi jelenségek és különböző nyelvhasználati szokások.

- Fórum

A webes felületen egyfajta üzenőfalként szolgál. A fórumot bárki olvashatja, de bejegyzést csak regisztrált felhasználó írhat.

• Vitafórum

Meghatározott témához lehet véleményt fűzni. Ez a lehetőség bárki számára adott, hiszen a vitafórum teljesen nyilvános. A moderált fórumon kis mértékű nyelvi ellenőrzés van jelen, a moderálatlannál teljesen érvényesül az egyéni nyelvi lelemény. A vitafórumokon késleltetett idejű a kommunikáció.

• Csevegőfórum

Élő, valós idejű társalgást tesz lehetővé. Teljesen nyilvános, anonim, nagyon ritka, hogy valaki a rendes nevét használva kommunikáljon. A csevegőfórum a leginteraktívabb kommunikációs műfaj. Erős csoportnyelviség jellemző. A chat-elők gyors üzenetváltásra törekednek, hogy minimumra csökkentsék a reagálási időt. A gyorsaságnak van alárendelve a nyelvhasználat, a nyelvi, helyesírási, grammatikai szabályok gyakran mellőzve vannak. A közlendők rövidek, tömörek, szintén a gyors információátadás érdekében. A chet-en divatjelenségek mindig megfigyelhetők.

- Blog

Internetes naplót jelent. Ez a fajta kommunikáció ad lehetőséget az önkifejezésre. Csak a blog írója tudja módosítani a tartalmat, bármiről írhat, amit nyilvánosságra kíván hozni. Az olvasók megjegyzéseket fűzhetnek a bejegyzésekhez.

- E-mail

Az internetes kommunikációban ezt fejlesztették ki először. Ez a legelterjedtebb és egyben legszemélyesebb kommunikációs műfaj. Az e-mailek nyelvhasználata közel sem olyan rendezett, szépen megfogalmazott, mint a hagyományos leveleké. Stílusának megformálására sem fordítunk annyi figyelmet, mint a papírra írt levelek esetében, de ez annak is tulajdonítható, hogy az e-mail keveréke a levélírásnak, üzenet hagyásnak, telefonbeszélgetésnek, sms küldésnek és a képi továbbításnak. Jellemző rá az egyéni nyelvhasználat. Sok olyan kód megjelenik, ami a papíralapú levelezésnél nem volt, mint például a smiley.

Nyíri Kristóf Hagyomány és társadalmi kommunikáció című tanulmányában így fogalmaz: "a networking alapvető formája az e-mail (elektronikus levél), és lenyűgöző az a megfigyelés, hogy az e-mail üzenetek stílusa milyen közel áll a beszélt nyelv stílusához.” “A hálózat gyorsasága, a kommunikációs helyzet nyomása a mérlegelő, reflektáló fogalmazás ellenében hat.” (Replika 1993. november)

Képek forrása: torzsa.blog.hu

webhostingsearch.com

Internetes kommunikáció

Az internetes kommunikáció sokban különbözik az addig ismert kommunikációs eszközöktől. A számítógép lehetővé teszi, hogy úgy használjuk, mint a rádiót, tévét, újságot, zene lejátszót, telefont és néhány másodperc alatt nagy információtömegű levelet is küldhetünk.

Az internet által megvalósult a szövegek egyidejű és élő továbbítása, amit össze lehet kapcsolni képpel és hangokkal is. Az új médiumon időbeli és térbeli határok nélkül vannak jelen a legkülönfélébb tartalmak. Maga a szöveg átalakul az internetes közegben és új kommunikációs műfajok jelennek meg. Nincs meghatározott stílus, amit követni kellene az internetes kommunikáció során, hanem inkább ahhoz idomul a stílus, amilyen az adott weboldal rendeltetése, célközönsége.

A világhálón mindenki élhet a szólás szabadságával, hiszen bárki leírhatja véleményét, akár névvel, akár anonim módon. De van egy érdekes kettősség ebben, mert az internetes cselekvések rögzítődnek és nyomon követhetőek.

Az interneten bárki kommunikálhat, publikációs fórumot teremthet, akár egyszemélyes kiadóvá válhat. Ezen tevékenységeket nyelvi kontroll nélkül végezheti, ezért sosem lehetünk biztosak a világhálón található szövegek megbízhatóságában. A hagyományos szövegek szabályozottak, jól szerkesztettek, ez kevéssé jellemző a neten levő szövegekre.

Bódi Zoltán az interneten megjelenő szövegek műfaját írott beszélt nyelvnek nevezi. Szerinte szükséges és fontos feladat a szaknyelvi terminológiai szabvány folyamatos fejlesztése és szinten tartása.

Az internetes nyelvhasználatot törvényileg nem lehet és nem is kell szabályozni, egyrészt kivitelezhetetlen lenne, másrészt az alapvető nyelvhelyességi, stilisztikai, helyesírási normák interneten való betartását kizárólag az internetezők szuverén döntésére lehet bízni.
A szöveg átalakulása maga után vonja, hogy új szemléletre, új nyelvstratégiára van szükség. A világháló nyelvi hatásainak vizsgálata fontos, de nem olyan céllal, hogy kívülről befolyásolja a felhasználók nyelvhasználatát.

Forrás: Globalizáció, média, politika / szerk. Bayer József. - Budapest : MTA PTI, 2005.
A magyar nyelvi kultúra jelene és jövője / szerk. Balázs Géza. - Budapest : MTA Társkut. Közp., 2004.
Kép forrása

Szlengek gyűjteménye a neten

A Szlengblogot 2006 év elején indította el Nyelvész Józsi. "A Szlengblog a magyar nyelv (és kultúra) blogja, alulnézetből."

Ki a szerző?

Nyelvész Józsi álnév mögé bújt 4 éven át Nebehaj Viktor, aki 2010 márciusában fedte fel titkát. Sok találgatás folyt, hogy kit rejthet az álnév. Például Balázs Géza nyelvész úgy gondolta, hogy csakis olyan ember lehet, aki aktívan ír és aki hazánkban él. Ellenben Nebehaj Viktor nem szakmabeli, a Google dublini irodájában dolgozik, ahol a keresőminőséggel foglalkozó csapat menedzsere.

Elismerések

2009-ben elnyerte a Goldenblog díjat a kulturális blogok kategóriában. Ennek az évnek a végén a Silenos Kiadó megjelentette könyv formájában a blog 4 év alatt gyűjtött szlengszavait, amelyekhez példamondatokat is mellékeltek. (Szlengblog - Ha érted, hogy mondom) Ezen sikerek hatására gondolta úgy a szerző, hogy többé nem bújik az álnév mögé.

A blog születése és sikere

A szerző elmondása szerint úgy indult el a blog, hogy ki akarta próbálni a Blogspot szolgáltatót és valami értelmes témát keresett. Barátnője nem értette a bebaszna szlengszót, így hát leírta a blogban, hogy mit jelent. Milyen szerencse, hiszen az oldal nagy népszerűségnek örvend! A Szlengblognak sok kommentelője van, a szerző kommunikál olvasóival, megvitatják az aktuális kifejezéseket. A Szlengblog naponta 4000-7000 közötti látogatószámmal büszkélkedhet. 2009-ben az oldalletöltések meghaladták a két és fél milliót.

Nyelvész Józsi szerint a szleng nem más, mint: „A szlenget különböző nyelvészek másképpen határozzák meg. A Szlengblogon közzétett szleng attól szleng, hogy Nyelvész Józsi annak gondolja.”

A Szlengblog segít olyan kifejezéseket értelmezni, amik már-már beépültek a mindennapi nyelvhasználatba.

Tehát ha meg szeretnéd tudni mit jelentenek: gyíkarc, szempa, bikicsunáj, akkor olvasgasd a Szlengblogot!

Forrás: index.hu

Kép forrása: Bookline

Az alábbi cikk Juhász Valéria Internet, nyelvhasználat és dzsender-kutatás című tanulmánya alapján készült (Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, II. évfolyam, 1. szám, (2007) pp. 69-76.)

Mi is a dzsender?
Dzsender-kutatás szempontból új lehetőséget nyújt az internetes fórumbeszélgetések, vélemények, ismerkedő oldalak vizsgálata. A dzsender (gender) szó olyan értelemben jelenti a társadalmi nemet, hogy hozzá tartozik az a viselkedési forma, amit a társadalom elvár a nőktől, a férfiaktól.

Álarc mögött
Az interneten történő kommunikálás biztonságot nyújt, lehetőség van álarc mögé rejtőzni. Sokan álnevet használnak, sőt ellentétes nemű keresztnevet választanak. A kutatások szerint ennek az az oka, hogy a nők minimalizálni akarják a diszkriminációt, a férfiak pedig fel akarják hívni magukra a figyelmet. Azonban a nyelvhasználat módja árulkodik arról, hogy valójában milyen nemű az illető. Külföldön és hazánkban is végeztek vizsgálatokat írott szövegeken és ezek eredménye azt mutatja, hogy körülbelül 75-80%-os pontossággal megállapítható, hogy milyen nemű a szerző.

Az online kommunikáció további érdekessége, hogy nők és férfiak hogyan viselkednek ellenkező nemű beszélgetőpartnerek társaságában. A férfiak visszavesznek stílusukból, kevésbé agresszívak, a nők pedig pont fordítva, agresszív nyelvhasználatot vesznek fel. Ez által lecsökken a különbség a két nem nyelvhasználatában.

Érzelmek kifejezése
A nők beszélgető, ismerkedő céllal kommunikálnak a neten, valamint kapcsolataik ápolására használják. Harmonikus közeget igyekeznek kialakítani, együttérzőek, sok személyes megjegyzést tesznek és kifejezik érzelmeiket. Például háromszor annyi mosolyjelet küldenek, mint a férfiak.

A smiley
"egy mosolygó arcot jelképező karika két pont szemmel és egy szájat jelentő görbe vonallal, általában sárga színben. Az eredetijét Harvey Ball találta ki 1963-ban egy biztosítócég számára. Az arcot a két Spain fivér, Bernard és Murray népszerűsítette tovább, akik pólók, bögrék, gombok, matricák és egyéb tárgyak díszítésére használták fel. A smiley a dance és az underground zene és kultúra jelképe is volt az 1990-es évek elején. Végül az internetkultúra alapja lett, mint érzelmet kifejező ikon." - Wikipédia

A smiley, illetve az emotikonok fontos szereplői a netes kommunikációnak, mivel szükséges a nonverbális információátadó módot valamivel helyettesíteni, hogy a leírtak ne legyenek félreérthetőek.
A jelentés a szövegkörnyezettől függ. A szöveg és a jelentés között nincs állandó összefüggés, a szöveg teljes környezete alakítja ki ezt az összefüggést. Emellett megállapodás kérdése is a jelentés, mint a smile esetében is.
E témában tovább tájékozódhatunk Bódi Zoltán és Veszelszki Ágnes : Emotikonok, Érzelemkifejezés az internetes kommunikációban című könyvéből (Magyar Szemiotikai Társaság, Budapest, 2006)

Forrás: Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények

A blogbejegyzések az ELTE BTK Hálózati ismeretek tantárgyhoz készültek. A bejegyzések 2010 első felének informatikai eseményeiből kerültek válogatásra, az ITmánia weblap cikkei alapján.

Hazánkban csökkent a szoftverkalózkodás

Az illegális szoftverhasználat ellen küzdő szövetség, a BSA (Business Software Alliance) 111 országban készíttetett felmérést az IDC piackutatóval, melynek eredményéből az derült ki, hogy a szoftverkalózkodás globális aránya 43%-ra nőtt 2009-ben. Ez az arány 2008-ban 41 % volt.

Az IDC tanulmánya a különféle személyi számítógépeken, köztük asztali számítógépeken, laptopokon, valamint ultra-hordozható gépeken futó dobozos szoftverek illegális használatára terjedt ki.


54 országban, köztük Magyarországon is csökkent az illegális szoftverhasználat a 2009-es év folyamán. Így jelenleg 41 százalék. A csökkenés biztató lehet. Dr. Dzsinich Gergely, a BSA Magyarországi Bizottságának elnöke a következőkre hívja fel a figyelmet: "Változatlanul létfontosságúak a szoftverlopások visszaszorítására irányuló erőfeszítések. Továbbra is elfogadhatatlannak tartjuk, hogy 10 szoftverből 4 nem jogtiszta módon kerül a számítógépekre".

A tanulmány szerint 19 országban emelkedett a szoftverek illegális használata, 90 % feletti az arány Grúziában, Moldovában és Zimbabwéban. A legalacsonyabb pedig továbbra is az Egyesült Államokban, Luxemburgban és Japánban, ugyanis ezen országokban 20 % körüli az arány.

2009-ben az illegális szoftverhasználat kereskedelmi értéke elérte az 51,4 milliárd dollárt.

Forrás: itmania
Kép forrása: infovilag

Elhallgat a Lala zeneáruház

Már csak három hétig működik a lala.com online (streaming) zenebolt, ugyanis az Apple május 31-i dátummal bezárja. Még tavaly decemberben vásárolta fel az Apple a zenei szolgáltatót, nem hivatalos információ szerint 80 millió dollárért.

A lala.com-ot 2006-ban alapították. 2009. októberében az oldalnak kb. 100 ezer felhasználója volt. Új felhasználókat már nem fogad, az előfizetők creditjeiket az iTunes Store-ban használhatják fel.

A lala.com lényege
A Lala más felépítésű volt, mint az iTunes, mivel teljes egészében online volt, tehát a felhasználó bárhonnan hozzáférhetett saját profiljához és rajta keresztül az oldal tartalmához. A streamek ingyenesen meghallgathatóak voltak az első alkalommal, 10 centért pedig bármennyiszer meg lehetett hallgatni egy zeneszámot. Egyedileg össze lehetett állítani lejátszási listákat.

Mit tervez az Apple?
Egyelőre találgatások léteznek csupán, hogy miként fog megújulni az iTunes, de az lenne logikus, ha a teljesen online szolgáltatást indítaná be.

Forrás: itmania.hu
Kép forrása: music-mix.ew.com

A mobilozásnak van káros hatása?

Brit szakemberek kutatást indítanak, hogy kiderítsék a mobiltelefonok károsak-e az emberi szervezetre. Öt országban toboroznak 18 és 69 éves kor közötti résztvevőket, Nagy-Britannián kívül még Finnországban, Svédországban, Dániában és Hollandiában.

A kutatás szempontjai
A kutatók több, mint negyedmillió résztvevővel számolnak, és 30 évre tervezik a kutatást. Reményeik szerint öt év múlva már lesznek értékelhető adatok arról, hogy milyenek a mobiltelefonok fiziológiai hatásai, úgymint fejfájás vagy depresszió. Tíz év vizsgálódás után pedig megfigyelik, hogy van-e szerepe a rák gyakoribb fajtáinak kialakulásában.

A mobiltelefonok káros hatásaira eddig nem volt egyértelmű bizonyíték, ezért van szükség a szakemberek szerint egy ilyen átfogó vizsgálatra. Ez a kutatási projekt abban is eltér az előzőektől, hogy nem a betegségeket veszi alapul, hanem a mobiltelefon-használatot.

Érdekes lenne tudni, hogy a kutatás eredménye változtat-e majd valamin, hiszen Magyarországon jelenleg 11 millió 883 ezer mobil van használatban (februári adat szerint).
Én nem látom értelmét az évtizedekig tartó vizsgálódásnak (ellentétben a rövidebbel), mert valószínű, hogy 30 év múlva már más eszközökkel fogunk kommunikálni.

Forrás: itmania
Kép forrása: kisalfold.hu

Európába késve érkezik az iPad

Április 3-án dobta piacra az Apple legújabb csodatermékét, az iPad-et. A termék nemzetközi premierje április végén lett volna, ezt azonban egy hónappal elhalasztották. Indoklásként az áll az Apple közleményében, hogy az erős amerikai kereslet miatt hozták meg ezt a döntést.

Már a forgalmazás első napján több, mint 300 ezer készülék talált gazdára. Elemzők szerint év végéig 8-10 millió darab is eladásra kerülhet. 599 dollártól kapható az Egyesült Államokban, a nemzetközi árak pedig május 10-én kerülnek nyilvánosságra. E dátumtól előrendelést is le lehet adni a számítógépre.

Mire jó a csodamasina?
Az iPad az iPhone szoftverével működik, 1,25 cm vastag, 24,6 cm átmérőjű érintőképernyős táblagép, aminek súlya 680 gramm. Az iPad alkalmas zenehallgatásra, videojátszásra, fotók nézegetésére, újságok ill. könyvek olvasására, internetezésre, email küldésre, irodai szoftverek használatára.

Számomra furcsa, hogy az európai piacot ennyire mellékesként kezelik, de az igazán érdekes az, hogy már az első napon több, mint 250 ezer elektronikus könyvet töltöttek le az új iPad tulajdonosok az iBookstore webáruházból. Vajon el is olvasták?


Forrás: itmania
Képek forrása: nonstopmobil
heti válasz

Művészek pere a Google ellen

Amerikai fotográfusok és grafikusok keresetet nyújtottak be a Google ellen, mert kártérítést szeretnének az internetes digitalizált könyvekben megjelentetett illusztrációkért.

Kompenzációra várva
Az amerikai fotósok és grafikusok szívesen csatlakoztak volna az Amerikai Írószövetséghez és az Amerikai Könyvkiadók Szövetségéhez, akik 2005-ben perelték a Google-t a digitalizálási projekt miatt. Az ügy 2008-ban zárult megállapodással. De mivel nem volt módjuk csatlakozni ehhez a keresethez, ezért ők most külön bíráltatják el ügyüket a New York-i Bírósággal.

A Google annyit közölt, hogy nem sért szerzői jogokat a Google Books tevékenysége.

A Google Books egy folyamatosan bővülő online könyvtár, ahol teljes könyvek szövegében lehet keresni. A szolgáltatás ingyenes és sok szerzői jogi kérdést vet fel. Ezeknek a Google is próbál megfelelni, például megakadályozza szövegek kimásolását, nyomtatását.


Forrás: itmania
Kép forrása: kretamagazin.hu
További cikkek e témával kapcsolatban:
Német könyvkereskedők a Google Books-megállapodás ellen
A Google 125 millió dollárt fizet a könyveseknek
A Google nyer­te az el­ső könyv­digi­tali­zálá­si pert
A könyv­kiadók to­vábbra is el­len­zik a digi­tális könyv­tá­rat
Jogsértő a Google digitális könyvtára?

eMagyar pontok a világban

12 határon túli eMagyar pont nyert ötven millió forintot pályázati pénzként azért, hogy lehetővé váljon a helyi informatikai rendszer fejlesztése. Emellett a minőségi fejlesztés a jövőben is fontos célkitűzés.

A nyertes pályázók Ausztriában, Szlovákiában, Szlovéniában, Romániában, Horvátországban, Ukrajnában, Szerbiában működő szervezetek, valamint a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány.
Az ausztriai szervezet például a bécsi internetes rádiót kívánja fejleszteni a pályázati pénzből.

A pályázat kiírója
A Puskás Tivadar Közalapítványnak egyik célja a határon túli magyarság informatikai támogatása. 350 eMagyar pont jött létre a világon, a számítógépes tartalomszolgáltatáshoz, adatforgalomhoz szükséges rendszereket kiépítették. A magyar kultúra digitális megőrzéséhez is pénzbeli segítséget nyújt az alpítvány.

2006-ban megvalósult az eMagyar pontok hálózati rendszerként való működtetése is, hiszen elindult az eMagyar portál, a www.emagyar.net. Ez által az eMagyar pontok be tudnak kapcsolódni a tartalomszolgáltatásba. A portálon általános információkon túl minden régió képviselteti magát. Kommunikációs lehetőséget is biztosít a különböző településeken levő eMagyar pontok között.

Forrás: itmania
Kép forrása
eMagyar pontok listája

Online hírek pénzért?

A The Times és a The Sunday Times online újságok júniustól fizetőssé válnak. A brit lapok közül e kettő az első, aki beszünteti az ingyenes hozzáférést a digitális tartalmához.

A kiadói optimizmus
Az újságok kiadója, a News International abban bízik, hogy a törzsolvasók nem pártolnak majd át ingyenes internetes lapokhoz. A cég szerint ha csupán az olvasók 10 százaléka fizeti ki a napi díjat, az is 3,66 millió font bevételt hoz.

A lapok új weboldala májusban indul el, amit a regisztrált olvasók egy hónapon keresztül ingyenesen tesztelhetnek.

Véleményem szerint kérdéses, hogy előfizet-e majd annyi ember, amennyire a kiadó számít, mert rengeteg ingyenes online hírforrás áll az olvasók rendelkezésére, és akár a könyvtárba is beülhetnek!

Forrás: index.hu

Valós idő a Google-on

A Google.hu oldalán mostantól a legfrissebb tartalmakat is elolvashatjuk az általunk keresett témában.


A Google keresőjét folyamatosan fejlesztik, és most elhelyeztek egy ún. "legfrissebb találatok"részt a találatok között. Ez az új szolgáltatás a közösségi hálózatokból, blog bejegyzésekből, fórumokból és a publikált hírekből gyűjti be a legújabb információkat. A következő oldalakról érkeznek találatok: Facebook, MySpace, Twitter, FriendFeed, Jaiku és a Identi.ca. Elképzelhető, hogy még újabb szolgáltatók is csatlakozni fognak.

A valós idejű keresés lényege nem az, hogy a legrelevánsabb információhoz jutunk hozzá, hanem az aktuális bejegyzések kerülnek felszínre. Ehhez nem kell külön semmit sem beállítanunk, és az oldalt sem kell újratöltenünk, hiszen a találatok folyamatosan jelennek meg és tűnnek el.

Az új szolgáltatás működését összefoglalja egy video a Youtube-on, de már ki is próbálható a Google.hu-n, hiszen hétvége óta a magyar verzió is tudja!

Én nagyon érdekesnek találom, hogy ez az új funkció lehetővé teszi, hogy a felhasználók saját bejegyzései jelenjenek meg a Google-on, méghozzá real time-ban.

Forrás: itmania
Kép forrása: metropol.hu

Internet-hozzáférés, mint emberi jog

BBC által kezdeményezett közvéleménykutatás
A felmérés szerint, amelyben 26 ország 27 ezer lakosát kérdezték meg, 87 százalékuk szerint az internet hozzáférésnek benne kellene lennie az alapvető emberi jogokban. Azon válaszadók közül, akik nem rendelkeztek internettel több, mint 2/3-a fontosnak tartja, hogy hozzáférjen a világhálóhoz.

Sőt, Oroszországban, Mexikóban és Japánban a megkérdezettek 3/4 része azt nyilatkozta, hogy nem is tudna meglenni internet nélkül!

A finn és észt jogszabályzásban már szerepel a hozzáférés az alkotmányos jogok között, Angliában és Franciaországban pedig olyan törvényt terveznek, ami amellett, hogy mindenki számára biztosítaná a szélessávú internet-hozzáférést, a netet illegális célokra használók hozzáférését letiltaná.

Az állam kontrollálhat?
A felmérést végző GlobeScan olyan kérdést is feltett az embereknek, hogy mi a véleményük az internet kormányok általi szabályozásáról. A brit, kínai és török megkérdezettek többsége szerint ez bizonyos esetekben elfogadható, de a dél-koreai és a nigériai válaszadók nagy része teljesen elutasította.

A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) főtitkára, Hamadoun Toure szerint az lenne jó, ha a kormányok az alapvető infrastruktúrába sorolnák az internetet. Emellett azt emelte ki, hogy "a kapcsolattartáshoz való jogot nem szabad figyelmen kívül hagyni".


Forrás: itmania
Kép forrása: infovilag.hu
A felmérés teljes szövege megtekinthető: BBC honlap

Egyre több internet-előfizetés

A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint 472 ezerrel nőtt az internet-előfizetések száma az elmúlt egy évben hazánkban és így majdnem 2,8 millióan szörfözünk a neten. Minden második háztartásban van internet-hozzáférés.

Az internetszolgáltató cégek kis számban vannak jelen a piacon, az előfizetések 90%-át 18 cég osztja meg egymás között. Az internetpiac gyors fejlődése a szolgáltatók közötti verseny eredménye is.

A mobilinternet egyre népszerűbb
A vezetékes internet iránti keresleten belül az xDSL-előfizetés csökkent, a kábelhálózatos előfizetés 9 százalékkal nőtt. A vezeték nélküli internet iránti igény viszont másfélszeresére nőtt. Az összes internet-előfizetés egy harmadát a mobilinternet teszi ki, ami annak köszönhető, hogy csökkent az ára.

Telefonálási statisztikák
Mobiltelefon előfizetéssel a magyar háztartások 93%-a rendelkezik, a KSH felmérése szerint 100 lakosra 118 előfizetés jut. A havidíjas előfizetők száma emelkedett, a kártyás előfizetés azonban 800 ezerrel csökkent. Az elmúlt évben az összes telefonhívás háromnegyedét mobiltelefonról kezdeményezték. A vezetékes telefon-előfizetések száma egyre csökken, de a kábeltévés telefonálási lehetőség népszerű.

Internetezés az Unióban
Az Európai Unióban dinamikusa nő a szélessávú internet-hozzáférések száma, átlagosan 10 százalékkal növekedett. Az Unió polgárai a 2008-as évi internetezési lehetőségeknél jobb minőségű, gyorsabb szélessávú internettel rendelkeznek. Dániában és Hollandiában van a legtöbb szélessávú internet-előfizetés és e kettőn kívül még hét tagállam (Svédország, Finnország, Luxembug, Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Belgium) előzi meg az Egyesült Államokat.
Ezek az adatok az europa. eu lapról származnak.

Forrás: itmania

Informatikai jövőkép a Parlamentből

Az Országgyűlés őszi ülésszakának záró napján (február 22-én) az utolsó felszólaló Pettkó András független képviselő volt.
"Aki nem Netre kész, az nem meNetre kész, aki kimarad, az lemarad" című felszólalásában az információs társadalom tennivalóiról szólt. Szerinte a politika nem épít eléggé a 21. század informatikai lehetőségeire, amik pedig rendelkezésre állnak! Felhívja a figyelmet arra, hogy a politikának a tartalomra, az oktatásra is jobban oda kellene figyelnie, nem csak a technika a fontos.

Pettkó András az ügyfélkapu egyre szélesebb körű terjedését fontosnak tartja, szeretné, ha az Önkormányzatok belátnák, hogy az elektronikus ügyintézés olcsó és hatékony. Ezek mellett az elektronikus aláírásról szóló törvényt is támogatja.


A beszéd konzulense Kerekes Pál volt, aki az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszékén is tanít, nekem is tanárom és szuper órákat tart az elektronikus könyvről, ami része a digitális kultúrának.

Forrás: itmania.hu
(megtekintve: 2010.03.01.)

Itt megnézhető a felszólalás: parlament.hu
Itt olvasható a beszéd és a rá adott válasz: www.pettkoandras.hu

Televíziózás három dimenzióban

Hazánkban még a digitális televíziózás is gyerekcipőben jár, nem is beszélve a HD minőségű televízió műsorok elterjedéséről, de már itt van az újabb őrület a világon, a 3D TV.

Míg a magyarok még csak a moziban élvezhetik azt az érzést, mintha ők is a filmben lennének, az angol sportrajongók ezen a hétvégén már a televízióban is. Természetesen először ez sem a háztartásokban lehetséges, mivel speciális TV-t igényel, hogy a meccseket 3D-ben nézhessék.

A rajongók egyelőre csak kilenc pubban elhelyezett speciális készülék révén nézhetik meg 3D-ben a hétvége* rangadóját, az Arsenal-Manchester United összecsapást, a SKY televíziós társaságnak köszönhetően. Később azonban tervezik, hogy a focin kívül filmek és egyéb műsorok is láthatóak lesznek 3D-ben.

Az új technológia lényege, hogy az adott műsort két kamerával veszik fel. Az egyik kép, amit a bal szem lát, a másik, amit a jobb. A műsor megtekintéséhez, ahogy a moziban a 3D-s és IMAX filmeknél is, szükség van egy speciális szemüvegre, ami lehetővé teszi, hogy a bal- és a jobb szem csak a neki szánt képet lássa, így érve el a 3D-s hatást.

Forrás: itmania.hu
(megtekintve: 2010.02.27)
Kép forrása: tvsnob.com

*A meccs valójában január 29-én volt. Az én feladatom (az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszék egyik órájának keretében) az itmánia valamely cikkének szemleblog formájú elkészítése, de elég zavaró a pontatlan információ közlése az olvasókkal!