A The Times és a The Sunday Times online újságok júniustól fizetőssé válnak. A brit lapok közül e kettő az első, aki beszünteti az ingyenes hozzáférést a digitális tartalmához.
A kiadói optimizmus
Az újságok kiadója, a News International abban bízik, hogy a törzsolvasók nem pártolnak majd át ingyenes internetes lapokhoz. A cég szerint ha csupán az olvasók 10 százaléka fizeti ki a napi díjat, az is 3,66 millió font bevételt hoz.
A lapok új weboldala májusban indul el, amit a regisztrált olvasók egy hónapon keresztül ingyenesen tesztelhetnek.
Véleményem szerint kérdéses, hogy előfizet-e majd annyi ember, amennyire a kiadó számít, mert rengeteg ingyenes online hírforrás áll az olvasók rendelkezésére, és akár a könyvtárba is beülhetnek!
Forrás: index.hu
2010. március 29., hétfő
2010. március 21., vasárnap
Valós idő a Google-on
A Google.hu oldalán mostantól a legfrissebb tartalmakat is elolvashatjuk az általunk keresett témában.
A Google keresőjét folyamatosan fejlesztik, és most elhelyeztek egy ún. "legfrissebb találatok"részt a találatok között. Ez az új szolgáltatás a közösségi hálózatokból, blog bejegyzésekből, fórumokból és a publikált hírekből gyűjti be a legújabb információkat. A következő oldalakról érkeznek találatok: Facebook, MySpace, Twitter, FriendFeed, Jaiku és a Identi.ca. Elképzelhető, hogy még újabb szolgáltatók is csatlakozni fognak.
A valós idejű keresés lényege nem az, hogy a legrelevánsabb információhoz jutunk hozzá, hanem az aktuális bejegyzések kerülnek felszínre. Ehhez nem kell külön semmit sem beállítanunk, és az oldalt sem kell újratöltenünk, hiszen a találatok folyamatosan jelennek meg és tűnnek el.
Az új szolgáltatás működését összefoglalja egy video a Youtube-on, de már ki is próbálható a Google.hu-n, hiszen hétvége óta a magyar verzió is tudja!
Én nagyon érdekesnek találom, hogy ez az új funkció lehetővé teszi, hogy a felhasználók saját bejegyzései jelenjenek meg a Google-on, méghozzá real time-ban.
Forrás: itmania
Kép forrása: metropol.hu
2010. március 15., hétfő
Internet-hozzáférés, mint emberi jog
BBC által kezdeményezett közvéleménykutatás
A felmérés sz
erint, amelyben 26 ország 27 ezer lakosát kérdezték meg, 87 százalékuk szerint az internet hozzáférésnek benne kellene lennie az alapvető emberi jogokban. Azon válaszadók közül, akik nem rendelkeztek internettel több, mint 2/3-a fontosnak tartja, hogy hozzáférjen a világhálóhoz.
Sőt, Oroszországban, Mexikóban és Japánban a megkérdezettek 3/4 része azt nyilatkozta, hogy nem is tudna meglenni internet nélkül!
A finn és észt jogszabályzásban már szerepel a hozzáférés az alkotmányos jogok között, Angliában és Franciaországban pedig olyan törvényt terveznek, ami amellett, hogy mindenki számára biztosítaná a szélessávú internet-hozzáférést, a netet illegális célokra használók hozzáférését letiltaná.
Az állam kontrollálhat?
A felmérést végző GlobeScan olyan kérdést is feltett az embereknek, hogy mi a véleményük az internet kormányok általi szabályozásáról. A brit, kínai és török megkérdezettek többsége szerint ez bizonyos esetekben elfogadható, de a dél-koreai és a nigériai válaszadók nagy része teljesen elutasította.
A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) főtitkára, Hamadoun Toure szerint az lenne jó, ha a kormányok az alapvető infrastruktúrába sorolnák az internetet. Emellett azt emelte ki, hogy "a kapcsolattartáshoz való jogot nem szabad figyelmen kívül hagyni".
Forrás: itmania
Kép forrása: infovilag.hu
A felmérés teljes szövege megtekinthető: BBC honlap
A felmérés sz
erint, amelyben 26 ország 27 ezer lakosát kérdezték meg, 87 százalékuk szerint az internet hozzáférésnek benne kellene lennie az alapvető emberi jogokban. Azon válaszadók közül, akik nem rendelkeztek internettel több, mint 2/3-a fontosnak tartja, hogy hozzáférjen a világhálóhoz.Sőt, Oroszországban, Mexikóban és Japánban a megkérdezettek 3/4 része azt nyilatkozta, hogy nem is tudna meglenni internet nélkül!
A finn és észt jogszabályzásban már szerepel a hozzáférés az alkotmányos jogok között, Angliában és Franciaországban pedig olyan törvényt terveznek, ami amellett, hogy mindenki számára biztosítaná a szélessávú internet-hozzáférést, a netet illegális célokra használók hozzáférését letiltaná.
Az állam kontrollálhat?
A felmérést végző GlobeScan olyan kérdést is feltett az embereknek, hogy mi a véleményük az internet kormányok általi szabályozásáról. A brit, kínai és török megkérdezettek többsége szerint ez bizonyos esetekben elfogadható, de a dél-koreai és a nigériai válaszadók nagy része teljesen elutasította.
A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) főtitkára, Hamadoun Toure szerint az lenne jó, ha a kormányok az alapvető infrastruktúrába sorolnák az internetet. Emellett azt emelte ki, hogy "a kapcsolattartáshoz való jogot nem szabad figyelmen kívül hagyni".
Forrás: itmania
Kép forrása: infovilag.hu
A felmérés teljes szövege megtekinthető: BBC honlap
2010. március 11., csütörtök
Egyre több internet-előfizetés
A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint 472 ezerrel nőtt az internet-előfizetések száma az elmúlt egy évben hazánkban és így majdnem 2,8 millióan szörfözünk a neten. Minden második háztartásban van internet-hozzáférés.
Az internetszolgáltató cégek kis számban vannak jelen a piacon, az előfizetések 90%-át 18 cég osztja meg egymás között. Az internetpiac gyors fejlődése a szolgáltatók közötti verseny eredménye is.
A mobilinternet egyre népszerűbb
A vezetékes internet iránti keresleten belül az xDSL-előfizetés csökkent, a kábelhálózatos előfizetés 9 százalékkal nőtt. A vezeték nélküli internet iránti igény viszont másfélszeresére nőtt. Az összes internet-előfizetés egy harmadát a mobilinternet teszi ki, ami annak köszönhető, hogy csökkent az ára.
Telefonálási statisztikák
Mobiltelefon előfizetéssel a magyar háztartások 93%-a rendelkezik, a KSH felmérése szerint 100 lakosra 118 előfizetés jut. A havidíjas előfizetők száma emelkedett, a kártyás előfizetés azonban 800 ezerrel csökkent. Az elmúlt évben az összes telefonhívás háromnegyedét mobiltelefonról kezdeményezték. A vezetékes telefon-előfizetések száma egyre csökken, de a kábeltévés telefonálási lehetőség népszerű.
Internetezés az Unióban
Az Európai Unióban dinamikusa nő a szélessávú internet-hozzáférések száma, átlagosan 10 százalékkal növekedett. Az Unió polgárai a 2008-as évi internetezési lehetőségeknél jobb minőségű, gyorsabb szélessávú internettel rendelkeznek. Dániában és Hollandiában van a legtöbb szélessávú internet-előfizetés és e kettőn kívül még hét tagállam (Svédország, Finnország, Luxembug, Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Belgium) előzi meg az Egyesült Államokat.
Ezek az adatok az europa. eu lapról származnak.
Forrás: itmania
Az internetszolgáltató cégek kis számban vannak jelen a piacon, az előfizetések 90%-át 18 cég osztja meg egymás között. Az internetpiac gyors fejlődése a szolgáltatók közötti verseny eredménye is.
A mobilinternet egyre népszerűbb
A vezetékes internet iránti keresleten belül az xDSL-előfizetés csökkent, a kábelhálózatos előfizetés 9 százalékkal nőtt. A vezeték nélküli internet iránti igény viszont másfélszeresére nőtt. Az összes internet-előfizetés egy harmadát a mobilinternet teszi ki, ami annak köszönhető, hogy csökkent az ára.
Telefonálási statisztikák
Mobiltelefon előfizetéssel a magyar háztartások 93%-a rendelkezik, a KSH felmérése szerint 100 lakosra 118 előfizetés jut. A havidíjas előfizetők száma emelkedett, a kártyás előfizetés azonban 800 ezerrel csökkent. Az elmúlt évben az összes telefonhívás háromnegyedét mobiltelefonról kezdeményezték. A vezetékes telefon-előfizetések száma egyre csökken, de a kábeltévés telefonálási lehetőség népszerű.
Internetezés az Unióban
Az Európai Unióban dinamikusa nő a szélessávú internet-hozzáférések száma, átlagosan 10 százalékkal növekedett. Az Unió polgárai a 2008-as évi internetezési lehetőségeknél jobb minőségű, gyorsabb szélessávú internettel rendelkeznek. Dániában és Hollandiában van a legtöbb szélessávú internet-előfizetés és e kettőn kívül még hét tagállam (Svédország, Finnország, Luxembug, Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Belgium) előzi meg az Egyesült Államokat.
Ezek az adatok az europa. eu lapról származnak.
Forrás: itmania
2010. március 1., hétfő
Informatikai jövőkép a Parlamentből
Az Országgyűlés őszi ülésszakának záró napján (február 22-én) az utolsó felszólaló Pettkó András független képviselő volt.
"Aki nem Netre kész, az nem meNetre kész, aki kimarad, az lemarad" című felszólalásában az információs társadalom tennivalóiról szólt. Szerinte a politika nem épít eléggé a 21. század informatikai lehetőségeire, amik pedig rendelkezésre állnak! Felhívja a figyelmet arra, hogy a politikának a tartalomra, az oktatásra is jobban oda kellene figyelnie, nem csak a technika a fontos.
Pettkó András az ügyfélkapu egyre szélesebb körű terjedését fontosnak tartja, szeretné, ha az Önkormányzatok belátnák, hogy az elektronikus ügyintézés olcsó és hatékony. Ezek mellett az elektronikus aláírásról szóló törvényt is támogatja.
A beszéd konzulense Kerekes Pál volt, aki az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszékén is tanít, nekem is tanárom és szuper órákat tart az elektronikus könyvről, ami része a digitális kultúrának.
Forrás: itmania.hu
(megtekintve: 2010.03.01.)
Itt megnézhető a felszólalás: parlament.hu
Itt olvasható a beszéd és a rá adott válasz: www.pettkoandras.hu
"Aki nem Netre kész, az nem meNetre kész, aki kimarad, az lemarad" című felszólalásában az információs társadalom tennivalóiról szólt. Szerinte a politika nem épít eléggé a 21. század informatikai lehetőségeire, amik pedig rendelkezésre állnak! Felhívja a figyelmet arra, hogy a politikának a tartalomra, az oktatásra is jobban oda kellene figyelnie, nem csak a technika a fontos.
Pettkó András az ügyfélkapu egyre szélesebb körű terjedését fontosnak tartja, szeretné, ha az Önkormányzatok belátnák, hogy az elektronikus ügyintézés olcsó és hatékony. Ezek mellett az elektronikus aláírásról szóló törvényt is támogatja.
A beszéd konzulense Kerekes Pál volt, aki az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszékén is tanít, nekem is tanárom és szuper órákat tart az elektronikus könyvről, ami része a digitális kultúrának.
Forrás: itmania.hu
(megtekintve: 2010.03.01.)
Itt megnézhető a felszólalás: parlament.hu
Itt olvasható a beszéd és a rá adott válasz: www.pettkoandras.hu
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)